Csuklótáji alagút szindróma műtét
Carpal tunnel syndrome
Zsibbad és fáj a keze? Ügyetlenebbnek érzi, mint korábban, és gyakran kiejti kezéből a tárgyakat? Lehet, hogy a háttérben a csuklótáji alagút szindróma (carpal tunnel szindróma) nevű betegség áll. A tüneteket egy nyomás alá került ideg okozza. Enyhébb esetekben segít a konzervatív terápia, de ha ennek ellenére a fájdalom egyre elviselhetetlenebb, és már az éjszakai pihenést is megzavarja, akkor alagút szindróma műtétre lehet szükség a panaszok megszüntetéséhez. Dr. Lénárt Anett kézsebész számtalan ilyen operációt végzett már. Számára a siker az, mikor páciensei fájdalmai megszűnnek, és újra teljes funkcióban tudják használni kezüket.
Mi az a csuklótáji alagút szindróma, és milyen testtájakon jelentkezhet?
Milyen okok miatt alakul ki?
Hogyan zajlik a carpal tunnel kivizsgálása a kézsebészet magánrendelésen?
Mit kell tudni az alagút szindróma műtétről? Mennyibe kerül, és mennyi ideig tart utána a teljes gyógyulás?
Írásunkban hiteles orvosi információkat olvashat erről a gyakori elváltozásról és műtéti kezeléséről.
Mi az a csuklótáji alagút szindróma?
A csuklótáji alagút szindróma, vagy más néven carpal tunnel szindróma lényege, hogy a kéztő alagútban lévő középideg rendellenes nyomás alá kerül. Ennek oka lehet az alagút szűkülete vagy az inakat körülvevő szövetek duzzanata. A rendellenes idegi nyomás váltja ki a kellemetlen és fájdalmas tüneteket. Az elváltozás háromszor olyan gyakori a nőknél, mint a férfiaknál. Mivel a carpal tunnel szindróma idővel visszafordíthatatlan idegi károsodásokat is okozhat, javasolt mielőbb felkeresni vele a kézsebészet magánrendelést.
A kéz anatómiája
A kéztőalagút a tenyér tövében, annak középső harmadában helyezkedik el, és a kéztőcsontok veszik körül. Kilenc hajlító ín és a középideg (nervus medianus) halad rajta keresztül. A középideg szükséges a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj érzékeléséhez. Az alagút szindrómát a középideg összenyomódása okozza. A nyomás fokozódása az ideg vérellátását károsítja. Az idegi károsodás egy ideig visszafordítható, kezeletlen esetben azonban idővel visszafordíthatatlanná válik. Ez utóbbi eset az érzékelés maradandó elvesztésével és a hüvelykujj tövében lévő izmok zsugorodásával járhat. Az alagút szindróma leggyakrabban a kéztőnél alakul ki, de előfordulhat például a térd alatt és a könyök tájékán is.
Milyen tünetei vannak a csuklótáji alagút szindrómának?
A betegség tünetei lassan, fokozatosan alakulnak ki, az enyhe kellemetlenségek a hónapok, illetve évek során válhatnak elviselhetetlenné. A tünetek megjelenése jellemzően nem köthető sérüléshez. A panaszok eleinte csak alkalmanként jelentkeznek, idővel azonban egyre rendszeresebbé válnak, és egyre hosszabb időn át tartanak.
A csuklótáji alagút szindróma jellemző tünetei, amikkel javasolt felkeresni a kézsebészet magánrendelést:
- Bizsergő érzés, illetve zsibbadás a hüvelykujjban, a mutatóujjban, a középső ujjban és a gyűrűsujjban.
- Fájdalom az ujjakban és a kézben. Ez a tünet gyakran éjszaka jelentkezik legerősebben, az alvást is megnehezítve. Mi miatt van így? A nappal a bokáknál lévő kis vizenyő éjszaka eloszlik az egész testben. Feljön a kezekhez és a csuklóhoz is, és ott ödéma keletkezik, amitől felerősödnek a tünetek.
- A fájdalom a csukló hátrahajlításával fokozódhat, és kisugározhat az alkarba, vagy a nyak és a vállak irányába.
- Idővel a kéz egyre ügyetlenebbé és gyengébbé válik. A pácienseknek nehézséget okozhat például a cipő befűzése, a ruhák begombolása, és gyakran kiejtik a tárgyakat a kezükből.
- A tünetek jobbkezeseknél gyakrabban jelentkeznek a jobb kézen, míg balkezeseknél a bal kézen.
- A csukló nyomásérzékennyé válhat.
Alagút szindróma fajtái
Az elváltozás kialakulásának helye szerint nézve a csuklótáji alagút szindróma a leggyakoribb típus, ám a test más tájait is érintheti a betegség. Leggyakrabban a felső végtagon fordul elő. Az idegek a lefutásuk mentén több helyen is nyomás alá kerülhetnek, hasonló tüneteket kiváltva.
A leggyakoribb típusai:
Csuklótáji alagút szindróma - Carpal tunnel syndrome
Más néven carpal tunnel szindróma. Ez a leggyakrabban előforduló alagút szindróma, így jelen írásunkban erről olvashat legbővebben. A carpal tunnel szindróma gyakori a középkorúaknál is, és sokszor jelentkezik várandósság alatt, de bármely korosztály tagjainál előfordulhat.
Könyöktáji alagút szindróma - Cubital tunnel syndrome
Ahogy neve is utal rá, a könyök területén alakul ki. A könyökízület külső oldalán fut az úgynevezett ulnáris ideg. Ha ez az ideg nyomás alá kerül, akkor jelentkeznek az elváltozásra jellemző tünetek: fájdalom, zsibbadás és érzéskiesés a kisujjban, a gyűrűsujjban és a kéz néhány területén. A páciens azt is észreveheti, hogy ügyetlenebbé válik a keze, és a kéz belső kisizmai legyengülhetnek. A könyöktáji alagút szindróma oka lehet többek között könyöksérülés, túlerőltetés, de a cukorbetegség és a várandósság is hajlamosító tényezőnek számít.
A könyöktáji alagút szindróma konzervatív terápiája merevítő viseléséből gyógytornából és gyulladáscsökkentők adásából áll. Ha ezek nem segítenek, akkor kézsebészeti beavatkozásra van szükség.
Orsócsonti alagút szindróma - Radial tunnel syndrome
A radiális, azaz orsócsonti ideg kerül rendellenes nyomás alá ennél az elváltozásnál. A tünetek a könyök közelében, az alkaron jelentkeznek és a kezekben. A kézfej fájdalma mellett gyakori a könyök alatt jelentkező, továbbá a csukló forgatása és az ujjak kinyújtása során tapasztalható fájdalom. Nehezebbé válik a tárgyak megfogása és felemelése, és gyakran fokozódik a fájdalom az alkar hajlításakor. A betegség tünetei hasonlítanak a teniszkönyök által kiváltott panaszokra. Az orsócsonti alagút szindróma enyhébb eseteiben sokat segítenek az olyan nem műtéti megoldások, mint a sín viselése, a gyulladáscsökkentő szerek szedése és a pihentetés. A szteroid injekciók is segíthetnek a fájdalom enyhítésében. Ha a konzervatív terápia már nem segít, kézsebészeti beavatkozásra lehet szükség.
A csuklótáji alagút szindróma okai
Rendellenes, ideget érő nyomás miatt alakul ki a carpal tunnel szindróma, amelynek kialakulásáért általában több hajlamosító tényező is felelős. Ezek közül érdemes megemlíteni az alábbiakat:
- Túl sok számítógépezés: A csuklótáji alagút szindróma gyakran fordul elő azoknál, akik számítógépen végzik a munkájukat, vagy napi szinten órákat töltenek el gépeléssel. Ilyen esetben javasolt beszerezni egy csuklótámaszos egérpadot, ami segíthet megelőzni, hogy az ideg nyomás alá kerüljön.
- Monoton, ismétlődő kézmozdulatok: Ide tartozik például a kertészkedés, a hangszeren való játék, de a szerszámokat használó mesterembere és a fodrászok munkavégzése is. A monoton kézmozdulatok növelhetik a csukló inaira kifejtett nyomást.
- Női nem: Nőknél 2-3x olyan gyakran alakul ki a carpal tunnel szindróma, mint a férfiaknál. Ennek oka lehet az, hogy a hölgyekre jellemzőbb a kéztő alagút kisebb mérete, amiből fakadóan könnyebben kerül nyomás alá az ideg.
- Várandósság: A terhesség során végbemenő hormonális változások duzzanatot okozhatnak, illetve a szervezet több vizet tart vissza ilyenkor, ami fokozza a nyomást a kéztőalagútban.
- Egyes betegségek: A pajzsmirigy zavarai, a cukorbetegség és a reumás ízületi gyulladás is hajlamosíthat a carpal tunnel szindróma kialakulására.
- Sérülések: A csukló megrándulása és egyéb ízületi sérülések, amelyek megváltoztatják az anatómiai viszonyokat, szintén rizikófaktornak számítanak.
Hogyan zajlik a betegség kivizsgálása?
Ha a carpal tunnel szindróma tüneteit észleli magán, javasolt bejelentkezni kézsebészet magánrendelésre. Az elváltozás diagnosztikája több lépésből áll. Ezek között szerepel a beteg panaszaik áttekintése (kórelőzmény felvétele) és a fizikális vizsgálat. Esetenként elektroneurográfia (ENG) vizsgálatra is sor kerülhet, ami a perifériás idegek állapotáról nyújt információkat. Láthatóvá teszi, hogy hol lassul le az idegi átvezetés, és ez utal arra, hogy hol került nyomás alá az ideg. Képalkotó vizsgálatot is kérhet a kézsebész, aki a páciens kórtörténetét és tüneteit figyelembe véve dönti el, hogy az adott esetben melyik vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózis meghatározásához.
Alagút szindróma műtét
Ha a konzervatív terápia nem hoz jelentős enyhülést, vagy már nincs esély arra, hogy segítsen, akkor jön szóba az alagút szindróma műtét, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét során a cél a fájdalmat és egyéb tüneteket okozó idegi nyomás megszüntetése.
Mikor van szükség műtétre?
Amikor a konzervatív terápia enyhülést hoz, és képes javítani a páciens életminőségét, akkor nincs szükség alagút szindróma műtétre. Ilyenkor a kézsebész azt javasolja a páciensnek, hogy viseljen éjszaka speciális sínt, amivel elkerülhető alvás közben a csukló behajlítása, ezzel pedig csökkenthető az idegi nyomás. Emellett gyulladáscsökkentő gyógyszereket, fizikoterápiás kezeléseket és életmódbeli változtatásokat is javasolhatnak a kézsebészet magánrendelésen. Kerülni kell azokat a tevékenységeket, amelyek esetén hosszú időn át túl sokáig van ugyanabban a behajlított vagy kinyújtott helyzetben az ízület. Ha a konzervatív gyógymódok nem hoznak már enyhülést, akkor a kézsebész alagút szindróma műtétet javasol.
Hogyan zajlik a csuklótáji alagút szindróma műtét?
A műtét előtti vizsgálat során a kézsebész minden fontos információt átad Önnek a beavatkozásról, illetve az Ön esetében legoptimálisabb műtéti technikáról. Az alagút szindróma műtét legtöbbször ambulánsan, egynapos sebészeti beavatkozás keretében történik, helyi érzéstelenítésben vagy altatásban. A műtét előtt ezt is a kézsebésszel, illetve egy altatóorvossal történő konzultáció során beszélik meg.
Az alagút szindróma műtét elején a kézsebész a műtéti területhez jutva átvágja a harántszalagot, és ezzel több helyet teremt a beszűkült csuklótáji alagútban, így megszüntetve az ideget ért rendellenes nyomást. A kézsebész az inak környékén lévő esetleges gyulladásban lévő szövetszaporulatokat is eltávolítja, majd pár öltéssel összevarrja a műtéti sebet. Az alagút szindróma műtét mindössze mintegy 20 percig tart. A páciens általában a műtét napján hazamehet. Arra kell figyelnie, hogy a seb gyógyulásáig (mintegy 7-10 napig) nem érheti víz a műtéti területet.
Krisztina gyógyulástörténete
Zsiga Krisztina gyógyulástörténete
Mennyi a csuklótáji alagút szindróma műtét utáni gyógyulási idő?
A varratszedésre a beavatkozás után 7-14 nappal kerül sor. A kézsebész javaslatára ekkor kezdődhet meg a gyógytorna és az ultrahangos hegkezelés. A fizikai terhelést javasolt az alagút szindróma műtét után 3 hétig mellőzni. A teljes gyógyulási idő mintegy 2 hónap, eddigre legtöbbször a páciens visszanyeri kezének eredeti funkcióit.
Alagút szindróma műtét utáni gyógytorna
Az alagút szindróma kézsebészeti ellátása után fontos szerep jut a gyógytornának, mivel segít felgyorsítani és teljesebbé tenni a gyógyulást. A rehabilitáció célja, hogy a páciens újra teljes funkcióiban képes legyen használni a kezét. A gyógytorna ezt több oldalról segíti: nyújtja a megrövidült izmokat, segít helyreállítani az ízületi mozgástartományokat, erősíteni az izmokat, és támogatni az idegek regenerációját.
A gyógytorna szakképzett gyógytornász támogatása mellett zajlik. A szakember személyre szabott tornagyakorlatokat tanít meg a páciensnek, aki azt otthonában napi szinten gyakorolja. Az újabb találkozókon az addig elért eredményekhez igazítva újabb gyakorlatokat is mutat a gyógytornász. A rehabilitáció időszakában javasolt nagyobb mennyiségű B-vitamint szedni, ami segíti az idegregenerációt. Hegoldó ultrahang kezelést is ajánlott igénybe venni az alagút szindróma műtétet követően. Az alagút szindróma műtét és a gyógytorna után a páciensek az esetek nagy többségében ugyanazokat a tevékenységeket képesek elvégezni kezükkel, amiket korábban.
Szeretne megszabadulni a kéz zsibbadástól és a fájdalomtól?
Jelentkezzen be még ma Dr. Lénárt Anett kézsebészet magánrendelésére! Kézsebészünk az előre leegyeztetett időpontban várja Önt, így nem kell várakoznia.
Hívjon minket időpontért a +36 1 44 33 433-as telefonszámon!
